Jelenlegi hely

Otthoni munkamódszerek. 4.1. A módszer fogalma

Oktatási és pedagógiai módszerek - tanítás a gyakorlatban - SKOLL

Kereskedési jelgenerátor munkamódszerek a pandémia után A pénteken este kihirdetett kormányzati intézkedés következményeként hétfőtől a diákok egyáltalán nem látogathatták az iskolákat, és napokon belül sor került arra is, hogy a pedagógusok távmunka formájában, kizárólag a távoktatás lehetőségeinek alkalmazásával folytassák mindennapos nevelő és oktató munkájukat.

Az intézkedés természetesen teljesen váratlanul érte az oktatás minden szereplőjét; sem a tanulók, sem pedig tanítóik, tanáraik, de még az igazgatók sem számítottak a vírushelyzet ilyen fokú következményeire és az ennek eredményeként rájuk háruló teljesen új feladatokra. Volt azonban még egy réteg, amelyre talán még az eddig említett szereplőknél is nagyobb terhet rakott az egyik napról a másikra elrendelt digitális oktatás, ez pedig a kisiskolás gyermekek szüleit ölelte föl.

Az alsó tagozatos diákok szüleinek egyik napról a másikra gondoskodniuk kellett gyermekeik napközbeni felügyeletéről, át kellett ütemezniük a nyári szabadságukra vonatkozó terveiket, szabadságuk fogyatkozásával pedig más módszerekkel kellett megoldaniuk gyermekeik napközbeni ellátását. A felügyelettől is sokkal nagyobb feladatot jelentett azonban számukra az, hogy az önálló tanulásra többségében még nem megfelelően alkalmas gyermekeikkel rendszeresen tanulniuk kellett, segítséget kellett számukra nyújtani a digitális oktatás bevezetésével és folytatásával kapcsolatos feladatok bináris opciók tanfolyam kezdőknek, segíteniük kellett gyermekeiket az elvégzett feladatok áttekintésével, ellenőrzésével, otthoni munkamódszerek későbbiekben pedig a távoktatásban megszerzett tudás szintetizálásával is.

A távoktatás során feldolgozott tananyagok szintetizálására azért van feltétlenül szükség, mert a tudásátadás a szokásostól eltérő, digitális módszerekkel valósult meg, ezért a tanulók nem találkoztak az iskolába járás során mindennapos ellenőrző motívumokkal, otthoni munkamódszerek a pedagógus és az osztálytársak jelenlétében történik meg az ismeretekkel kapcsolatos tudás kontrollja, alkalmazási lehetőségeinek az osztályban, csoportban történő kipróbálása, a többiek tudásával kapcsolatos tapasztalás.

A tudás szintetizálása azonban jóval otthoni munkamódszerek az átlagos értelmiségi szülői kompetenciákat is, így ennek megvalósulására jellemzően nem építhetünk. Ebből azonban az következik, hogy a távoktatási formában átadott ismeretek szintézisének az iskolában a pedagógusok tevékeny közreműködéséével kell megvalósulnia. Ennek elmaradása súlyos következményekkel járhat, ezért az iskolaigazgatóknak, tagintézményvezetőknek ennek megvalósítására feltétlenül és hatékonya föl kellene hívni pedagógusaik figyelmét.

Az általános tapasztalatok szerint ez a pótló, kiegészítő szintézis a legtöbb iskolában sajnos elmarad.

4.2. A módszer kiválasztásának szempontjai

A kisgyermekes szülők — minden tiszteletünket kiérdemelve otthoni munkamódszerek a home office formájában vagy otthoni munkamódszerek a munkahelyükre történő bejárással végzett napi munkájuk után — gyermekeik tanulmányainak otthoni munkamódszerek, az oktatás koordinálásával foglalkoztak, ezt követően pedig ellátták a háztartás vezetésével és fenntartásával kapcsolatos feladataikat.

Ha pedig ezek a kisgyermekes szülők egyben pedagógusok is voltak, akkor kettős édes teher nyomta a vállukat a távoktatás hirtelen bevezetésének következményeként. A nyári időszakban azután — a víruskezelés szigorú szabályainak lassan rendszerszerűvé váló alkalmazásával — otthoni munkamódszerek felszabadultabbá vált a világ, a tanév sikeresen befejeződött, az iskolai szereplők és az oktatásirányítás pedig megelégedéssel konstatálhatta, hogy a digitális oktatásra való áttérés a vártnál kevesebb problémával történt meg, és az oktatás a résztvevők többségének viszonylagos megelégedésével rendben folytatódott.

Az előző bekezdésben leírtak miatt azonban a tanulói és a szülői kör rendkívüli várakozást mutatott azon kormányzati nyilatkozatok iránt, amelyek egyre határozottabban törtek lándzsát a szeptemberi hagyományos formában történő iskolakezdés mellett.

Egyáltalán nem lényeges motívuma a történetnek, hogy maguk a pedagógusok és az iskolaigazgatók is örömmel konstatálták a mindennapi iskolába járással történő oktatás lehetőségének visszavezetését. A vírusfertőzések számának nyári csökkenését követően megindult őszi hagyományos iskolai oktatásami természetesen rendkívüli feladatokkal terhelte meg az iskolák szereplőit, az igazgatókat, a pedagógusokat, akiknek legkésőbb az iskolaév megindulásakor nevelőtestületi értekezleten feltétlenül célszerű volt megtárgyalniuk a távoktatás tapasztalatait, kiemelt figyelmet fordítva a tanulók digitális elérésének és a távmunkába történő bevonásának eredményességére.

A távoktatási félév tapasztalatainak leszűrését követően nyílt lehetőség arra, hogy az esetleges lemaradások pótlását, a tanultak elmélyítését és alkalmazását a pedagógusok őszi feladataik közé beemeljék.

A mindennapos iskolába járás feltételeinek megteremtése még az igazgatóknál és a pedagógusoknál is nagyobb mértékben terhelte meg az intézményeket fenntartó és működtető gazdasági és technikai otthoni munkamódszerek, akik szinte megoldhatatlan mennyiségű univerzális kereskedési kft, takarítási feladattal állnak szemben.

A kormányzat által kiadott protokollintézkedések kezdetben rendkívül nagy felzúdulást okoztak a szakmai körökben, mert az abban szereplő intézkedések jelentős részét sok intézményben nem lehet megvalósítani. De a kommunikáció során körvonalazódott, hogy a protokollban szereplő intézkedések szakmai javaslatként értelmezendőek, és annak végrehajtására minden intézményben saját protokolltervet kell készíteni.

Magam úgy értékelem, hogy a kormányzati protokoll tartalmazza azon intézkedések döntő többségét ha nem is teljes körétamelyek szükségesek a vírusfertőzés terjedésének lehető legeredményesebb megakadályozására. Az adott intézményben bevezetendő és ott szigorú következetességgel végrehajtandó protokollt azonban kizárólag az érintett iskolában, óvodában lehet elkészíteni a helyi lehetőségek, sajátosságok, humán és dologi erőforrások ismeretében.

A nyár végén azonban — a virológus szakemberek előrejelzésének megfelelően — nagymértékben emelkedni kezdett a napi új fertőzések száma, amely az iskolakezdés napjaira minden addigi rekordot túlszárnyalt, így elérkeztünk a fertőzési hullám második szakaszához.

A felületesen gondolkodó ebből talán arra a következtetésre juthat, hogy az iskolákban rövid időn belül törvényszerűen vissza kell térni a távoktatásra, hiszen a fertőzöttségi adatok erőteljes növekedése és az első hullám fertőzési mutatóinak többszörös felülmúlása ezt diktálja.

digitalis_munkamodszerek_pandemia_utan

Fontos különbség azonban az első hullámmal szemben, hogy ma már megfelelő mennyiségben rendelkezésünkre állnak a védekezést segítő higiéniai eszközök, és birtokában vagyunk annak a lényeges tapasztalatnak is, hogy hogyan védekezhetünk eredményesen a vírus terjedésével szemben.

Az itt leírtak azonban — a találkozások rendkívüli változatossága és a fertőzés átadási metódusának teljes mértékű kiszámíthatatlansága miatt — egyáltalán nem jelentik azt, hogy akár országos mértékben mérve is sok intézményben kelljen ismét intézményi szintű távoktatást vagy hibrid oktatást bevezetni.

Amint otthoni munkamódszerek elején leírtam, a távoktatásra történő váratlan áttérés országos mértékkel mérve eredményesnek tekinthető, a pedagógusok, tanulók és az érintett szülők viszonylag eredményesen tértek át a digitális kapcsolattartási módszerekre, könnyen vették át a távmunkavégzés kihívásait, amelynek köszönhetően a tanév különösebb szakmai vagy tanügyigazgatási zökkenők nélkül lezárult. Ebben a cikkben azzal szeretnék foglalkozni, hogy a digitális kapcsolattartás és a távoktatás során megszerzett sokoldalú tapasztalatokat hogyan lehet majd hasznosítani a normál munkarendre történő visszatérés során, azaz az immár szokásos mederben folytatott otthoni munkamódszerek és nevelési folyamat mindennapjaiban.

A távoktatási lehetőségek rendszerbe emelése Szükséges rosszként éltük meg, amikor az iskolákban Nem volt azonban más lehetőségünk, hiszen egyik napról a másikra megszűnt a tanítványainkkal történő mindennapos találkozás lehetősége, sőt, még egy-egy alkalommal sem nyílt módunk az egymással való fizikai érintkezésre. A kormányzat nem az oktatás szüneteltetését rendelte el, hanem az oktatás folytatására adott utasítást azzal a különbséggel, hogy a további kapcsolattartás digitális módszerekkel történhet, otthoni munkamódszerek a tanév távoktatás formájában folyik tovább.

Azonnali hatállyal otthoni munkamódszerek tehát megoldásokat keresnünk és találnunk a kontaktus fenntartására és az oktatási folyamat eredményes továbbvitelére. Ebben a helyzetben kulcsszerepbe kerültek az igazgató és a tagintézményvezető kollégák, hiszen az iskolába járási lehetőség péntek esti bejelentését követő hétfőn reggel tantestületük elé kellett állniuk a távoktatás lehetőségeit tartalmazó konstruktív, és egyben végrehajtható javaslataikkal.

Világos, hogy az első néhány nap legfontosabb igazgatói feladata annak biztosítása volt, hogy minden pedagógus képessé váljon a digitális oktatás minimális feltételeinek való megfelelésre, azaz az iskolai oktatás a lehető leghatékonyabban tovább folytatódjék.

Nem kevésbé fontos azonban ebben az időszakban az egyes munkaközösségek és pedagógusok által preferált módszerek felmérése annak érdekében, hogy vajon fennáll-e a lehetősége annak, hogy az iskola pedagógusai, vagy legalább az alsó, felső tagozaton tanító kollégák ugyanazt a digitális platformot használják a tanítványaikkal történő kommunikációra.

Ez ugyan elvileg nem kritériuma az eredményes távoktatásnak, de nagyon robot kereskedési diagram a tanulók és szülők dolgát, hiszen nem kell pedagógusonként más és más módszerekhez, kommunikációs csatornákhoz alkalmazkodniuk. Helyes lépésnek tekinthető tehát, ha — az intézményvezetés javaslatára — a nevelőtestület arról döntött, hogy az adott intézményben vagy tagintézményben egységes digitális kommunikációs gyakorlatot folytat a távoktatás során.

A teljes körben még föl nem dolgozott tapasztalatokból úgy látszik, hogy a felelős vezető kollégák többsége helyzetének magaslatán állva csupán néhány nap alatt meg tudta szervezni a digitális kapcsolattartást intézményében vagy tagintézményében.

Ebben az esetben a legeredményesebb megoldásnak azokat a döntéseket tekinthetjük, amelyek egy-egy intézményben vagy tagintézményben ugyanazt a digitális kapcsolattartási módszert vezették be minden érintett pedagógus és osztály, illetőleg tanulócsoport esetében.

Jó döntésnek tekinthetjük például, ha az iskola vagy tagintézmény minden pedagógusa a Google Tanterem nevű, minden Google-felhasználó számára ingyenesen rendelkezésre álló, kifejezetten erre a célra kifejlesztett alkalmazást vezette be kommunikációs felületként, amely biztosítja az oktatási tartalmak megosztását is.

Otthoni munkamódszerek visszacsatolás, a tanulók tevékenységének értékelése A visszacsatolás a tanítási-tanulási folyamatnak pszichológiai kutatások által igazolt, szinte minden oktatási módszerben megjelenő eljárása. Visszacsatolásra mind a pedagógusnak, mind pedig a tanulónak szüksége van. Az alábbiakban a tanulók számára nyújtandó visszacsatolás formáit vizsgáljuk. A visszacsatolásnak, értékelésnek eltérő formáit célszerű alkalmaznunk, attól függően, hogy helyes, részben helyes vagy helytelen tanulói választ követően, esetleg a tanulói válasz hiányában jelennek meg. Helyes tanulói választ követően, ha a tanuló számára világos válaszának pozitív tartalmi elemei, elegendő lehet egy-egy dicsérő, elismerő szó, sőt esetenként egy mosoly, bólintás, gesztus is megfelelő visszacsatolásként szolgál.

Az iskolai távoktatáshoz ugyanilyen eredményességgel alkalmazható a Google Drive vagy a Microsoft OneDrive felhőinformatikai alkalmazása, amelyekben jól elkülöníthetők az egyes tanulók dokumentumai, de mód van a teljes osztállyal vagy tanulócsoporttal történő közös kommunikációra is. De ugyanígy jó döntésnek tarthatjuk, ha a KRÉTA kétirányú kommunikációra egyre inkább alkalmassá tett felületét alkalmazták a tananyagok megosztására és kommunikációjára, még akkor is, ha az első időszakban ez a KRÉTA otthoni munkamódszerek vezetett.

A KRÉTA szoftvere a korábbiakban elsősorban a pedagógusok adatrögzítését, információközlését, a otthoni munkamódszerek beírását és a házi feladat kijelölését támogatta, de ezen a felületen már a diákok is írhatnak a pedagógusok számára üzeneteket, vagy akár kérdéseket is tehetnek föl, ha a KRÉTÁ-ban a pedagógus a nevénél megtalálható Saját profil beállítása fülnél kipipálja a Diákok is rögzíthetnek házi feladatot opciót.

Opció az is, hogy a pedagógusok minden osztályukkal és tanítványukkal a Facebook közösségi oldal segítségével tartsák a kapcsolatot, hiszen ez a felület is képes a dokumentumok közzétételére, megosztására, és alkalmas arra is, hogy csupán a pedagógus és az érintett tanuló lássa az adott kommunikációt. Azt azonban meg kell jegyeznünk, hogy a közösségi oldalakat nem oktatási célokra, hanem közösségi kapcsolattartási célokra fejlesztették ki, így az esetek többségében nehézkesebb e felületnek az oktatási célú alkalmazása.

Nem támasztható azonban kifogás az ellen sem, ha egy általános iskolában az alsó és a felső tagozaton más kommunikációs módszert vezetett be az intézmény nevelőtestülete és az iskola vezetése.

Véleményem szerint hibásnak tekinthetjük azt az eljárást, amikor az intézmény vezetése minden pedagógus személyes döntésére bízza, hogy — informatikai jártasságától, a magánéletben folytatott kommunikációjától függően — milyen felületen és milyen kapcsolattartási módszereket használ. Ez a megengedő döntés ugyanis könnyen kaotikus helyzetet eredményezhetett az által, hogy az bevétel a bitcoinra történő visszavonással osztályban tanító pedagógusok egyike a Facebook felületén, másikuk otthoni munkamódszerek KRÉTA portálon, harmadik a Google Tanterem alkalmazásában, negyedik pedig e-mailben kommunikál a tanítványaival.

Könnyen elképzelhetjük annak a tanulónak vagy szülőjének tarthatatlan helyzetét, akinek négy-öt felületen kellett kommunikálnia az iskolával, illetve annak pedagógusaival. Meg kell említenünk, hogy a tanulókkal e-mailben történő kapcsolattartás, a tananyagok elektronikus levélben történő kiküldése, a tanulói házi feladatoknak a pedagógus számára e-mail-ben való eljuttatása ugyan lehetséges, de nem igazán célszerű.

A tanár munkáján alapuló oktatási módszerek

Ennek az az egyszerű oka, hogy ebben az esetben a pedagógusnak komoly mapparendszert kell létrehoznia, amelybe az egyes tanított osztályok, azon belül az egyes tanulók levelei, házi feladatai, dolgozatai kerülnek. Több osztály és sok tanuló esetén ez egy rendkívül kaotikus mapparendszert eredményez, amelyben reménytelenül nehéz eligazodni, ezt a módszert tehát nem ajánlhatjuk az oktatásban. Az új tanév indulásakor — minden bizakodó motivációnk ellenére — nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt, hogy egy adott iskola vagy annak egy-két osztálya esetében váratlanul bármikor sor kerülhet a távoktatás ismételt elrendelésére.

A tavaszi tapasztalatok után azzal is tisztában kell lennünk, hogy a távoktatás bevezetése sohasem két-három hétre szól, hanem általában hosszú hónapokra vagy akár egy félévre is otthoni munkamódszerek alapvető lehetőségeinket, korlátozhat minket szokásos kommunikációnkban és a hagyományos módszerekkel folytatott eredményes tanításunkban.

Ezért sohasem késő rendszerszinten átgondolni az iskola vagy az alsó, illetőleg felső tagozat esetében bevezetett kommunikációs módszerek egységesítését. Az is rendkívül helyes vezetői lépés, ha a már megszerzett tapasztalatok birtokában olyan távoktatási módszerre történő átlépésről hoz döntést az intézmény, otthoni munkamódszerek oktatási célú használhatósága garantált, mert az alkalmazást kifejezetten oktatási célra hozták létre.

Ha az ország pedagógusai és iskolás tanulói, valamint a szülők egy hét alatt képesek voltak átállni a digitális oktatásra, akkor ettől jóval kisebb problémát okoz majd, ha racionálisan egyik alkalmazásról a másikra történő átállás mellett döntünk.

A tanulókkal és a szülőkkel történő digitális kapcsolattartás A pandémia előtti időszakban a tanulókkal jellemzően a mindennapi iskolába járás révén tartottuk a kapcsolatot, a szülőkkel pedig többségében a szülői értekezleteken, a fogadóórákon, illetőleg az iskolai rendezvényeken való találkozás során kerültünk kapcsolatba.

A vírus rohamos terjedését követő veszélyhelyzet kihirdetését követően a tanulókkal és a szülőkkel fenntartott kapcsolatok szükségszerűen a digitális csatornákra terelődtek át, amelyekről cikkünk első fejezetében tettünk említést.

Oktatási módszerek | Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

A fizikai találkozáson alapuló kapcsolattartás teljes mértékben megszűnt. A napi távoktatási kommunikáció során a tanulók rendszeres információhoz jutottak az elsajátítandó tananyaggal, az elkészítendő házi feladatokkal, a megoldandó projektekkel kapcsolatban, otthoni munkamódszerek — az idő múlásával — a számonkérés is szükségszerűen a digitális csatornákon valósult otthoni munkamódszerek.

A kisgyermekes szülők így napi gyakorisággal tájékozódhattak az iskolában történtekről, a megoldandó feladatokról, hiszen a fiatalabb korosztály nyilvánvaló támogatást, segítséget igényelt a szülőktől. A tinédzserkorú tanulók esetében már másként alakult a helyzet, hiszen többségük önállóan lépett föl a pedagógusok által alkalmazott felületre, részt vett a tanárok által tartott online órán, elkészítette és feltöltötte a házi feladatot, megírta a szükséges dolgozatokat.

A nagyobb gyerekek szülei tehát általában nem közvetlenül kapták az iskolai információkat, hanem gyermekeik közvetítésével. Ennek következményeként a távoktatás során is nyilvánvalóan szükségessé vált a szülők iskolai tájékoztatása, amelynek alapvető otthoni munkamódszerek a digitális naplóba beírt osztályzatok, értesítések, szülői tájékoztatások jelentették. Úgy vélem azonban, hogy nem vált jellemző gyakorlattá a szülői kör elvárható tájékoztatása gyermekük távoktatásban történő szerepléséről, az új oktatási módszerhez való sikeres alkalmazkodásról, az esetleges nehézségekről vagy kudarcokról.

Az oktatási módszerek csoportosítása

Feltétlenül szükség lett magas hozamú opciók annak megfogalmazására és az érintett szülők erről szóló tájékoztatására, hogy az osztály pedagógusai milyen otthoni munkamódszerek tudtak digitális formában kapcsolatot tartani tanítványaikkal, milyen mértékben sikerült a tananyag átadása, vannak-e olyan tantárgyak vagy oktatási területek, amelyeken az ősz folyamán pótlásra, kiegészítésre van szükség.

Feltétlen segítséget kellene biztosítani azoknak a tanulóknak, akiknek esetében a távoktatás nem biztosította az elvárható minimális tudás megszerzését vagy képességeikhez mérten jelentősen elmaradtak az ismeretek megszerzésében. Félő, hogy ezeknek az ellenőrzési és kommunikációs lépéseknek az elmaradása az érintett tanulók számára jelentős hátránnyal jár majd. Az elmúlt tanév első félévének zárását követő téli szülői értekezletet az iskolák döntő többségében még megtartották, de az ez utáni időszakban a szülőkkel való találkozásra már nem kerülhetett sor.

A kapcsolattartáshoz szükséges jellemző jó gyakorlatként jelentkezett az osztályba járó tanulók szülei számára akár már korábban is létrehozott zárt Facebook-csoport, amelynek alkalmazásával lehetőség nyílt a távoktatással kapcsolatos kérések megfogalmazására, a digitális oktatás során jelentkező problémák felvetésére és részleges megoldására. A vírus ősszel induló második hullámában hasznosítanunk kell mindazokat a tapasztalatokat, amelyeket a távoktatás tavaszi-nyári időszakában, otthoni munkamódszerek azt megelőzően szereztünk Otthoni munkamódszerek látszik ugyanis, otthoni munkamódszerek az őszi és a téli szülői értekezletek találkozáson alapuló megtartására ebben a tanévben nem kerül majd sor.

Mindenekelőtt arra kell azonban ügyelnünk, hogy a szülőkkel való kapcsolattartás sem a távoktatás, sem a vírus második hulláma ellenére folyó rendes iskolai oktatás időtartama alatt sem szakadhat meg.

A szülői kört az intézmény vezetésének tájékoztatnia kell a vírushelyzetben történő iskolába járással kapcsolatos biztonsági előírásokról, a távoktatás bevezetése esetében pedig annak szervezési módjáról és aktuális feladatairól. Opciók lejártak osztályfőnököknek a rendes ügymenetben megtartott virtuális szülői értekezletek idején digitális eszközökkel kell tájékoztatást adniuk az iskolai feladatokról, a rendkívüli helyzet által kiváltott teendőkről, a félév vagy a tanév helyi rendjéről, az iskolai rendezvények megtartásának elhalasztásáról.

  • Magyarázat A magyarázat törvényszerűségek, szabályok, tételek, alapfogalmak megértését elősegítő pedagógiai módszer.
  • Az internetes pénzkeresés népszerű módjai
  • Pénzt keresni weboldal

Az osztályfőnöknek feltétlen kötelessége legalább félévenként értékelnie osztálya helyzetét, a tanulmányokban történő otthoni munkamódszerek haladását, tanítványainak fejlődését: ezt a szülőkkel történő fizikai találkozás tilalma sem akadályozhatja meg, a tájékoztatást valamely digitális csatorna alkalmazásával lehet megtenni. Az iskolába járásra történő visszatérést követően azonban semmiképpen sem folytatódhat ugyanúgy az iskolai oktatás és a tanulókkal, szülőkkel történő kommunikáció, mint a vírusfertőzés megjelenése előtt.

Az iskoláknak és a pedagógusoknak feltétlenül le kell vonniuk a távoktatás és annak értékelése során szerzett konklúziókat, és tudatosan készülniük kell arra, hogy iskolájukban, osztályukban bármikor előállhat a távoktatás vagy a hibrid oktatás ismételt bevezetése. Ebben az esetben azonban még kereskedési robotok választása kell megszerveznünk otthoni munkamódszerek digitális kapcsolattartást és a távoktatás folyamatát, figyelmet fordítva a tanulás és a kapcsolattartás kontrolljának hatékony biztosítására.

A pedagógusok közötti digitális kommunikáció A koronavírus-fertőzés következtében kialakult veszélyhelyzetet megelőzően számos cikket írtam, valamint előadásokat tartottam a digitális kommunikációs módszereknek az iskolában, óvodában történő alkalmazási lehetőségeiről annak érdekében, hogy a köznevelési intézmények napi kommunikációs gyakorlatában egyre nagyobb szerepet kaphassanak az online kapcsolattartás módszerei.

E cikkek gyakorlati hatása azonban eltörpül a veszélyhelyzetet követően elrendelt távoktatás eredményeként megjelenő kommunikációs fejlődés eredményei opciós ár lépésköltsége. A vírus sajnálatos terjedésének volt tehát legalább egy kifejezetten pozitív szakmai-kommunikációs hozadéka, hiszen a pedagógusok és a tanulók nem feledkezve meg otthoni munkamódszerek sem a kisgyermekes szülők szerepéről mindennapi kapcsolattartásában szükségszerűen meg kellett jelenniük, sőt kizárólagossá kellett válniuk a digitális kommunikációs módszereknek.

Ráadásul az online kommunikáció nemcsak választható lehetőségként, a szokásos kapcsolattartás kiegészítő vagy gazdagító módszereként, hanem jóformán az egyetlen, kizárólagos kapcsolattartási módszerként jelent meg a mindennapok gyakorlatában. A digitális kommunikációs módszerek — az elmondottakkal párhuzamosan — természetes módon jelentek meg a köznevelési intézmények vezetői és otthoni munkamódszerek, valamint a távoktatásban résztvevő pedagógusok között.

A koronavírus-járvány első hullámának lecsengését követően az iskolákban ősztől visszatérhettünk a mindennapos iskolába járásra és a tanulókkal való közvetlen kontaktuson alapuló oktatásra, ezzel párhuzamosan azonban erőteljesen megjelent a járvány második hulláma. Reménykedünk abban, hogy a tanév során az iskolák többségében a megszokott rend szerint folytatódhat majd a munka, de egyáltalán nem zárhatjuk ki azt sem, hogy akár iskolák százaiban, azaz több tízezer tanulót érintően vissza kell térnünk a távoktatás vagy a hibrid oktatás munkarendjére.

otthoni munkamódszerek

Még nagyobb esélye van annak, hogy a fertőzéssel érintett iskolák egyes osztályaiban otthoni munkamódszerek sor a digitális munkarend elrendelésére annak függvényében, hogy a koronavírus-fertőzött tanulók kapcsolati hálója milyen mértékben határolható körül, otthoni munkamódszerek a szakemberek által végezhető kontaktkutatás milyen eredményességgel határolhatja körül a fertőzés esetleges átadásának lehetőségeit.

A pedagógusok közötti egyre hatékonyabb és természetesebb digitális kommunikációnak akkor is fontos szerepe lesz, ha egy pedagógus — vírusfertőzöttség vagy akár a kontaktszemélyek érintettsége miatt elrendelt tíznapos hatósági karantén miatt — kiesik az iskolai munkából, és váratlanul az iskolában maradó kollégákkal kell hatékony munkakapcsolatot kialakítania és fenntartania annak érdekében, hogy osztályai és csoportjai tanítását gördülékenyen adja át az őt helyettesítő kollégáknak.

otthoni munkamódszerek

A korszerű oktatási folyamatban ebben az esetben nem csupán otthoni munkamódszerek kell átadni, hogy a tankönyv melyik oldalán melyik leckénél jártak, hanem az alkalmazott módszereket, kommunikációs csatornákat, a tanulókkal közös tudásmegosztó felületekhez történő hozzáférést, a szülőkkel való kapcsolattartás lehetőségeit, azaz minden alkalmazott tudásközvetítő lehetőséget.

A hibrid oktatás bevezetésétől függetlenül azonban okosan kell gondolkodnunk a távoktatás időszakában törvényszerűen felhalmozódott digitális kommunikációs gyakorlatunk további hasznosítása felől.

Éppen ellenkezőleg kell gondolkodnunk: érdemes megtartanunk mindazokat a kommunikációs elemeket és csatornákat, amelyeket a távoktatás során kialakítottunk, megismertünk, alkalmazásba vettünk annak érdekében, hogy gazdagítsa, tágítsa és egyszerűsítse a tanulókkal és szüleikkel való kapcsolattartásunkat. Még inkább elmondható ez a pedagógusok egymás közötti kapcsolattartásáról, valamint az iskola vezetőinek a pedagógusokkal való kommunikációjáról.

A következőkben az ismertetett felosztás szerinti sorrendben fogjuk tárgyalni az egyes módszereket, kiemelve az informatika tantárgy tanítása szempontjából említésre érdemes funkcióikat, alkalmazási lehetőségeiket.

Tudomásul kell vennünk, hogy a XXI. Mielőtt bármelyik olvasónk szemünkre hányná azt, hogy a pedagóguskollégák közti szóváltás, beszélgetés, verbális kommunikáció visszaszorítására teszünk kísérletet, ettől élesen el kell határolódnunk. A kollégák között — mármint az iskolába járással történő rendes oktatási otthoni munkamódszerek során — továbbra is nélkülözhetetlen szerepe lesz a beszélgetésnek, a pedagógiai tapasztalatok megbeszélésének, és a hasznos nevelőtestületi találkozásokat sem sokáig kell nélkülöznünk.

A korszerű iskola világában azonban egyre-másra jelentek meg azok az igények és szükségletek, amelyek feltétlenül igénylik a digitális módszerek alkalmazását. Az alábbiakban erre hozzunk néhány mindennapos példát: az iskolai dokumentumok módosításakor már nem függesztjük ki a dokumentum tervezetét, hanem azt az informatikai hálózaton közzétesszük, és a változásokról rövid kimutatást otthoni munkamódszerek, így téve hatékonyabbá a dokumentum elfogadását, ezzel az eljárással az értekezletek hosszát is otthoni munkamódszerek, a munkaközösségi munkatervek már nem úgy készülnek, hogy az érintettek értekezletet tartanak, ahol ötleteket találnak ki a munkatervhez, hanem sablon alapján vázlat készül a munkatervhez, amelyet áttekintve azt mindenki kiegészítheti, bővítheti, az iskolaszék, az intézményi szék, a szülői munkaközösség, diákönkormányzat, stb.

A példákat még hosszasan sorolhatnánk, de saját iskolája működéséből és saját szakterületéről minden kolléga tudná folytatni a felsorolást. Javaslatunk tehát az, hogy a digitális oktatás során kialakított, a pedagógusok és a vezetők valamint a pedagógusok közötti kommunikációs a befektetések online bevétele feltétlenül tartsuk meg, sőt azokat fejlesszük tovább.

  • Oktatási módszerek és oktatásszervezési módok fejezet Dr.
  • Hogyan lehet biztonságosan tárolni a bitcoinot
  • 24 opciós bináris opciók videó

Tudatosan bővítsük digitális kapcsolattartásunk mértékét annak érdekében, hogy a kollégák közötti kapcsolattartás minél gördülékenyebbé és hatékonyabbá váljon. Ennek alátámasztása érdekében mutatjuk be az alábbi lehetőségeket követhető gyakorlatként: a nevelőtestületi értekezletek kitűzött időpontja előtt készítsük el az értekezlet munkaanyagát, amely tartalmazza a pedagógusok számára átadandó információkat, rögzíti a megoldandó feladatokat, és tegyük az anyagot hozzáférhetővé a vezetők és otthoni munkamódszerek nevelőtestület számára, ezzel sokat léphetünk előre az értekezlet hatékony és időtakarékos megtartása otthoni munkamódszerek, a nevelőtestület által meghozandó döntések házirend vagy pedagógiai program módosítása, a tanév helyi rendjének tervezése, a fontos iskolatörténeti események terveinek megalkotása stb.

Összefoglalva e fejezetben leírtakat, javasoljuk, hogy ne felejtsük el azokat az általunk már kialakított, használatba vett kommunikációs csatornákat, amelyeket a veszélyhelyzetben vagy azt megelőzően használatba vettünk, hanem határozottan fejlesszük tovább azokat! Felejtsük el munkaanyagaink pendrive-on történő tárolását, mert a hordozható adattároló törvényszerűen akkor nincs nálunk, amikor arra feltétlen szükségünk volna: iskolai anyagainkat tároljuk a felhőkben, esetleg az iskola informatikai hálózatán.

Ne feledkezzünk meg arról, hogy a digitális munkaformákban történő érzékelhető előrelépés, a korszerűbb kommunikációs és munkamódszerek hatékony bevezetése elsősorban az iskola igazgatóján vagy tagintézményvezetőjén múlik. A digitális kommunikációs platformok alkalmazása az önértékelésben és a tanfelügyeletben Az iskolai, óvodai munkában van azonban egy olyan fontos terület, amelyen egyelőre szinte teljes mértékben kihasználatlan digitális kommunikációs együttműködési lehetőségek állnak rendelkezésünkre.

Az intézményi önértékelés és az ezt követő tanfelügyeleti ellenőrzés munkafolyamatai tipikusan olyan területként értékelhetők, amelyeken nagyon sok előnye van a dokumentumok közös szerkesztésének és használatának, azaz a megosztott dokumentumokon történő munkavégzésnek. Egyszerűen fogalmazva arról van szó, hogy a rendkívül sok információt rögzítő önértékelési folyamatban jellemző a résztvevő személyek közös és otthoni munkamódszerek tevékenysége, így az önértékelésben érintett pedagógus, az adatgyűjtést végző kolléga, a pedagógusnak az interjúkészítésben résztvevő közvetlen vezetője és az intézményvezető munkája.

Ha otthoni munkamódszerek a felsorolt személyek összehangolt együttműködésének eredményeként színvonalas, a kolléga vagy az intézmény szakmai-pedagógiai tevékenységét jól tükröző jegyzőkönyvet sikerül készíteni, akkor a dokumentumok tartalma az önértékelést követő tanfelügyeleti ellenőrzésben résztvevő szakértőkkel is megosztható, akik a jegyzőkönyv megállapításait, valamint az interjúban található információkat jól fölhasználhatják majd a tanfelügyeleti ellenőrzés végrehajtásához.

Az előző bekezdésben foglaltak természetesen nemcsak a pedagógusok önértékelési és tanfelügyeleti ellenőrzésére vonatkoztathatók, hanem legalább ilyen hatékonysággal felhasználhatók a vezetői önértékelésben és tanfelügyeletben, valamint az intézményi szintű önértékelési és tanfelügyeleti ellenőrzési folyamatban is. Sőt az intézményi szintű önértékelés és az intézményi tanfelügyelet során a jegyzőkönyv részét képezi a szülőkkel és a nevelőtestület képviselőivel történő találkozás alkalmával készülő interjúk bitcoin org is, amelyek elkészítéséhez komoly segítséget jelenthetnek a megosztáson alapuló digitális kommunikációs módszerek.

Cikkünk e fejezetében a továbbiakban a pedagógusok intézményi önértékelésére vonatkozóan mutatjuk be az online kommunikációs lehetőségek alkalmazásának lehetőségeit, a tanfelügyeleti ellenőrzés során történő bemutatás részleteitől azonban eltekintünk. Elsőként tekintsük át a pedagógusok önértékelési jegyzőkönyvének letöltésével, elkészítésével és feltöltésével kapcsolatos helyzetet és a legfontosabb feladatokat. Egy önértékelésre kijelölt pedagógus intézményi önértékelését csak az intézmény vezetője indíthatja meg az Oktatási Hivatal informatikai felületén.

otthoni munkamódszerek

Ez a jegyzőkönyv Word formátumban tölthető le a felületről, és tartalmazza a pedagógus önértékelési folyamat jegyzőkönyvének három elkülönülő részét: a dokumentumelemzés, az interjúkészítés és a foglalkozáslátogatás kitöltetlen jegyzőkönyvi alapját. A letöltött dokumentumban az egyes jegyzőkönyvi részekhez külön-külön táblázatos fejléc jelenik meg, amely tartalmazza az önértékelendő pedagógus és az önértékelés azonosító adatait.

Ez a jegyzőkönyvi alap — természetesen kitöltetlenül — tartalmazza mindhárom szóban forgó jegyzőkönyvi részhez az önértékelési kézikönyv által javasolt összes kérdést, interjúkérdést, értékelési és óralátogatási szempontot. Először az informatikai felületről letölthető, általunk a jegyzőkönyv alapjaként használatra javasolt önértékelési jegyzőkönyv kezelésének mikéntjéről és nehézségeiről számolunk be annak érdekében, hogy az önértékelésben dolgozó kollégák minél egyszerűbben és hatékonyabban használhassák azt a valódi elemzést biztosító, tartalmas önértékelési jegyzőkönyv elkészítéséhez.

Ha a jegyzőkönyvi mintát az adatgyűjtő letölti az informatikai felületről, akkor egy olyan tartalmas dokumentumminta kerül a kezébe, amely a munkában résztvevőket végigvezeti az önértékelési folyamat szinte minden lényeges lépcsőfokán. A jegyzőkönyv három jól láthatóan otthoni munkamódszerek részből áll, amelyek mindegyike külön fejléccel van ellátva: dokumentumelemzés, interjúk, foglalkozáslátogatás.

Ha azonban ezt a jó vezetőként szolgáló jegyzőkönyvet Word formátumban letöltjük, akkor egy több Mbyte terjedelmű igen nagyméretű fájlt kapunk, amelyet e-mail-ben sokszor nem is lehet egyszerű csatolt fájlként elküldeni, és nagy terjedelme akadályozza az önértékelésben otthoni munkamódszerek a hatékony munkavégzésben.

Milos Hansa

Feltétlenül javasolhatjuk azt is, hogy a letöltött jegyzőkönyvből eleve töröljük mindazokat a fölöslegesnek, túlságosan részletesnek, az adott intézményben nem vagy nehezen értelmezhetőnek tartott részeket, így sok kérdést törölhetünk például az interjúkészítési részből vagy a foglalkozáslátogatást értékelő részből.

A racionális karcsúsításokkal minden résztvevőnek segítségére lehetünk, akik bizonyára hálásak lesznek majd ezért a szakmai tevékenységünkért. Amennyiben a jegyzőkönyvet megosztott dokumentumként szerkesztjük, akkor az önértékelési folyamatban azt csak ki kell egészíteni az ott tapasztaltak rögzítésével, az interjúk és az óralátogatás tapasztalataival.

Ezzel a módszerrel jelentős időt takaríthatunk meg úgy, hogy az időmegtakarítás nem eredményez minőségromlást, sőt színvonalasabb és otthoni munkamódszerek iratot tudunk megalkotni. A megosztott dokumentum esetében lehetséges, hogy a készülő jegyzőkönyvi anyagot minden résztvevő akár otthoni munkamódszerek szerkessze, így az önértékelési folyamat szereplői mentesülnek a külön-külön dokumentumok készítésétől, azok beemelésétől a majdan végleges jegyzőkönyvi dokumentumba, illetve az önértékelés szereplői folyamatosan látják a jegyzőkönyvi anyag aktuális állapotát.

A felhőben történő megosztás munkamódszereiről a következő fejezetben olvashat. A felhőinformatikai módszerek alkalmazása az iskolai munkában --A digitális kommunikációs módszerek között a legújabbnak és legkorszerűbbnek a felhőinformatikai módszerek alkalmazása számít. A felhőinformatikai módszerek lényege az, hogy a számítógépünkön készített dokumentumokat, fájlokat, képeket nem a számítógépünk winchesterén — még kevésbé hordozható és elveszíthető pendrive-unkon — tároljuk, hanem a szolgáltatók által ingyenesen biztosított felhőben.

A felhőinformatikai módszerek azért számítanak a legkorszerűbb kommunikációs eljárásnak, mert a felhőben tárolt dokumentumainkhoz bármely internetes kapcsolattal rendelkező számítógépről bármikor hozzáférhetünk, így elkerülhetjük azt a korábban tipikus problémát, hogy a munkánkhoz szükséges fájl — vagy annak legutóbb módosított változata — éppen egy távol lévő otthoni munkamódszerek számítógép adattárolóján van, így azt a szükséges pillanatban nem tudjuk használni.

A felhőben tárolt dokumentumok esetében ráadásul könnyen megvalósítható a dokumentum megosztása, amelynek révén az erre általunk fölhatalmazott személyek a dokumentumot olvasni, sőt — erre vonatkozó engedélyünk alapján — azt szerkeszteni is tudják. A felhődokumentumok tehát kiváló lehetőséget biztosítanak az iskolában számunkra arra, hogy munkadokumentumainkat kollégáinkkal megosszuk, az anyag közös szerkesztésével hozzuk létre a lehető legszínvonalasabb együtt készített végleges dokumentumot.

A felhőinformatikai módszerek alkalmazásához szükségünk van egy felhőtárhelyre, amely minden korszerű szolgáltatónál rendelkezésünkre áll.